dráma

A Leopold Tyrmand regénye alapján készült alkotás érdekes egyvelege a háborús politikai thrillereknek, az ifjúsági coming of age történeteknek és a bosszúfilmeknek.

Ridley Scott korunk egyik legnagyobb, legsikeresebb rendezője, aki a Gladiátorral és a Mennyei királysággal is megmutatta már, hogy a látványos történelmi filmek mestere, és számtalan legenda fűződik a nevéhez, többek között A szárnyas fejvadász, az Alien, A Sólyom végveszélyben, a Mentőexpedíció is.
Ezúttal Napóleon, az egész Európát leigázó hadvezér életéről és szerelmeiről készített filmet az Oscar-díjas Joaquin Phoenix főszereplésével.

Tóth Barnabás régóta várt adaptációja olyan váratlan fordulatokkal teli pszichothriller, amilyet a nézők magyar rendezőtől eddig még nem láthattak.

A film azt hivatott elmesélni, hogy Golda Meir (Helen Mirren) izraeli miniszterelnöknek milyen személyes és politikai problémákkal kellett szembenéznie az 1973-as brutális és pusztító jom kippuri háború 19 napja alatt. A 75 éves korában rákbetegségben szenvedő asszony lehetetlenül nehéz döntéseket hozott, és vállára vette az országa védelmének felelősségét, de ez nem volt mentes a súlyos áldozatoktól.

Hevér Dániel első nagyjátékfilmje generációkon átívelő különleges barátságról mesél, miközben az Életrevalókat idéző bájjal és humorral foglalkozik az idősgondozás korábban magyar filmekben mellőzött témájával.

Meglátta a láthatatlant.
Véghez vitte a lehetetlent.
Az Oscar-díjra jelölt, legendás rendező-operatőr, Koltai Lajos hazai színészek legjobbjaival készítette el a nagy klasszikus filmek méltó utódját, egy különleges ember történetének magával ragadó, látványos és érzelemgazdag krónikáját.

Az Éger az író-rendező Nagy Borús Levente első játékfilmje. Az alkotás előzménye a Tantrum című kisjátékfilm, Nagy Zsolt egysnittes monológja, amely szerepelt a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál és a Magyar Mozgókép Fesztivál hivatalos programjában is. A játékfilm egy rendkívüli emberi történet, jutalomjáték valamennyi szereplője számára.

Közkeletű vélekedés, hogy mindig ünnep a filmrajongók számára, ha Martin Scorsese új művet tesz le az asztalra, és a Cannes Filmfesztiválon már bemutatott alkotás jó példa erre. Ráadásul lehet, hogy ez a mester utolsó nagy munkája, mert legutóbb azt nyilatkozta, szívesen mesélne még, de attól tart, 80 évesen erre már nincs ideje.

A Magyarázat mindenre egy 18 éves fiú botrányba torkolló érettségi vizsgájának történetén keresztül fest reális képet egy kettészakadt országról.

A Mi lett volna, ha… az embereket talán legjobban foglalkoztató témát járja körbe: mi lett volna, ha életünk fontos kérdéseiben másképp döntöttünk volna, hogyan alakult volna, másképp alakult volna akkor a karrierünk, szerelmünk, magánéletünk? És ha igen, jobb, teljesebb életünk lett volna? Bár az életben utólag megváltoztatni egy döntést már nem lehet, a Mi lett volna, ha… eljátszik a gondolattal és megmutatja, hogy a többféle döntés milyen különböző következményekkel jár.