Görög ikonok: Hellász csillagai és az ókori demokrácia tanulságai

Az antikvitás iránt érdeklődő olvasó egy különleges utazásra indulhat, ha a kezébe veszi Kertész István legújabb könyvét, amelyben ókori görög ikonok lenyűgöző életútjai elevenednek meg 300 oldalon és színes képekkel illusztrálva. Ezek a férfiak, akik különféle sorsokat jártak végig a politika ösvényein, bátran néztek szembe kihívásaikkal és következetesen járták életútjukat, még ha a tragikus végzet sem mindig kímélte őket.

Szolón a reformok hajnalán, Peiszisztratosz a zsarnokság árnyékában, Periklész a fénykorban, és Démoszthenész a demokrácia hanyatlásakor jeleskedett. II. Agészilaosz spártai király, valamint Thébai két híres hadvezére, Epameinóndasz és Pelopidasz élete révén megidézzük a Kr. e. 4. századi Görögország belső konfliktusokkal terhelt időszakát, a spártai fejlődés kezdetét a legendás Lükurgosz törvényhozó és az ő hagyományai révén. Makedónia királyai története is homályba veszik a mítosz ködében, de I. Alexandrosz elődei közül kiemelkedik, és munkássága előkészíti Nagy Sándor világhírű hódító útját. Ezen nagy politikusok mellett megismerhetjük a görög szellem megtestesítőjét is, Milót, a krotóni birkózót, aki többszörös olimpiai bajnok volt. Az antik görög kiválóságok élettörténeteit időrendben olvashatjuk.

Az ókori demokrácia lényege

Mint a tűz, amely átöleli az erdőt, úgy terjedt szét az elvek lángja az ókori világban. A görög városállamokban, ahol a szavazat ereje döntött, és a közösség hangja meghatározta a jövőt, a demokrácia szárnyakat adott az embereknek. A kis történelmi szigetvárosokban élt közösségek számára hatalmas változást hozott, ahol a polgárok részt vehettek a döntéshozatalban és befolyásolhatták saját sorsuk alakulását. A demokrácia lángja amellett, hogy fénnyel világította meg a múltat örökséget hagyott a jövő számára is, hívogatva az egyéneket, hogy fedezzék fel az együttműködés és az egyenlőség erejét.

Az utószóban a szerző értékeli az ókori demokráciák által képviselt ideálokat, és rámutat a demokrácia mai kihívásaira. Ahogy Pascal, a 17. századi francia filozófus mondta: „A múlt és a jelen csak eszközök; a célunk mindig csak a jövő.” Kertész István úgy véli, hogy az ókori demokrácia előnyeinek és korlátainak megértése segíthet minket abban, hogy egy boldogító közösségi demokráciát hozzunk létre. A Hellász csillagai kötet talán útmutatást adhat ennek a megértéséhez.

A szerzőről:

Dr. Kertész István, kiváló történész és kutató, pályája során számos fontos eredményt ért el, amelyek jelentősen hozzájárultak az ókortörténet és a hellénisztikus korszak jobb megértéséhez. 1969-ben egyetemi doktori címet szerzett az Attalidák valláspolitikájának vizsgálatával, mélyítve ezzel a pergamoni állam önállóságának korának megértését Kr. e. 283-133 között. 1999-ben MTA doktori címmel büszkélkedhetett, melyet a hellénisztikus történelem kutatásának alapján ért el.
Habilitált doktori címét 2001-ben szerezte meg, melyet a Pergamon történetével kapcsolatos kutatások összegzésével érdemelt ki. Kutatási témái szerteágazóak és mélyrehatóak az ókortörténet területén, beleértve a görög-perzsa háborúk hadtörténetét, valamint a római külpolitika vizsgálatát a köztársaság korában.

Legfontosabb publikációi között szerepelnek olyan kiemelkedő művek, mint „A hódító Róma”, „Nagy Sándor és a hellénizmus alapvetése”, vagy éppen „Az ókori olümpiai játékok története”, amelyek mind kiemelkedő és alapvető olvasmányokká váltak az ókor iránt érdeklődők körében.