Tihany – a varázslatos magyar Provence és a Balaton legszebb félszigete

Tihany nemcsak a régió, Magyarország, de Európa egyik különleges települése, kincs a Balaton közepén. A vulkanikus eredetű félsziget felszínét gejzírek által létrehozott mészkőkúpok egészítik ki. A kötelező látnivalók mellett: Tihanyi Bencés Apátság, Barátlakások, Belső- tó, Visszhang-domb, itt találhatjuk a Balaton-felvidék festői és egyedülálló levendula földjét is.

A levendulaszedés egy nem mindennapi élmény Tihanyban

Kevesen tudják, de a közeli kapcsolat a levendulával stresszoldó hatású és remek kikapcsolódás. Nem beszélve arról, hogy az évente megrendezésre kerülő Levendulafesztiválnak csapatépítő szerepe is van, főleg ha nem nagy tömegben szedjük a növényt. Sajkod felől az erdőn keresztül ajánlatos megközelíteni, de a gyönyörű, szőlőkkel övezett úton nincs nagyon távol a tihanyi Belső-tó partjától sem. A Belső-tavat elhagyva is van egy mini ültetvény, de a legszebb a régi levendulás fent a hegyen. Relaxálni, szelfizni ezerszer jobb, hangulatosabb hely a háttérben a Balatonnal, mint a 71-es út közelében levő, tömegek által megrohamozott ültetvény. Viszont itt tilos levendulát szedni!

Töltsük a hosszú hétvégét Tihanyban!

Az egyedi klímának köszönhetően számos növény- és állatritkaság fedezhető fel a különleges balatoni félszigeten. Magyarországon elsőként – 1952-ben – természetvédelmi területté nyilvánították. A táj páratlan szépsége mellett a falu varázslatos hangulata és a történelmi látnivalók is hívogatják a turistákat a magyar Provence-nak is becézett településre.

Tihanyi Bencés Apátság

A félsziget területén feltárt régészeti leletek igazolják, hogy azt már az őskor óta emberek lakták. A bronzkor, a vaskor és a római kor népei különösen kedvelték ezt a víztől védett helyet. A rómaiak Lacus Pelsonak nevezték a Balatont, amelyen Tihanynál vízi átkelőhely is volt. A középkorban történt a mai Tihany település ősének a megalapítása, amikor 1055-ben I. András király itt építtette meg a királyi család temetkezőhelyét és föléje monostort, amelybe bencés szerzeteseket költöztetett. Ezzel kezdődött a bencés apátság élete. A 13. századtól az apátság konventje oklevelek kiállítására feljogosított hiteles hely (locus authenticus) volt. A 16-17. századi török háborúk idején várrá alakított monostor elpusztult, de a 18. században barokk stílusban újjáépült, s azóta a félsziget keleti ormán, a Balaton felett, Tihany ősi jelképe. Néhány éve ismét a bencés szerzetesek a barokk apátság tulajdonosai és a Bencés Apátsági Múzeum fenntartói.

Fontosabb látnivalók

Visszhang
A legrégibb balatoni útikalauzban, 1848-ban azt írják, hogy a füredi vendégek Tihanyba kirándulnak visszhangot hallgatni, mert a templom fala a Visszhang-dombon gyorsan elkiáltott 15 tagú mondást is tisztán elismétli. A jeles költők által is megénekelt tihanyi Echo az 1960-as évektől fokozatosan gyengült, de szélmentes, csendes időben, különösen este, jelenleg is hűségesen ismétli szavainkat.

A Pisky sétányról megcsodálható a Balaton legszebb kikötője, a Káli Nagy Dezső tervei által 1909-1911 között épült karcsú formájú móló.

Nyársas-hegy
Az egykori középkori vár alatt levő Nyársas-hegy nevét onnan kapta, hogy a vár katonái itt húzták karóba – nyársalták fel – a magyar lányokat rabló, parasztokat sanyargató törököket.

Apáti templomrom
A Tihanyi-félszigeten hajdan három településből a kettő Árpád-kori község – Újlak és Apáti – a török időkben elpusztult, helyüket és emléküket egy-egy templomrom őrzi. Az apáti templomrom a félsziget északi bejáratánál található, a 12-13. században épült, felújított állapotban tekinthető meg.

A Belső-tó közvetlenül a falu közelében található, csaknem kerek, víztükre nyílt. A Balaton szintjénél 26 m-el magasabban helyezkedik el, a vulkáni erupció lesüllyedt kalderájában. Egykor gazdag növény- és állatvilágáról volt híres. Az elmúlt évtizedekben ázsiai növényevő halfajok betelepítésével az eredeti növényzetet teljes egészében kipusztították, s az ott fészkelő madarak a Külső-tóra telepedtek át. A táplálékul szolgáló növényzet eltűnése után aztán a betelepített halfajok is kipusztultak, s azóta a vegetáció lassan ismét erősödik. A Belső-tó ma igen kedvelt horgászterület.

Barátlakásoknak a tihanyi Óvár északi, 20-30 méteres meredek bazalttufafalába, az Orosz-kőbe faragott, egykor emberi lakhelyül szolgáló helyiségeket hívjuk. Ez a Kárpát-medencében, sőt egész Közép-Európában az egyetlen, viszonylag épségben fennmaradt remetetelep. I. András király feleségével, a kijevi Anasztáziával együtt keleti papok és szerzetesek is érkeztek Magyarországra. Egy csoportjukat az Óvár keleti oldalába, a bazalttufába vájt barlangokban költöztette be az alapító. A hely elnevezése még: Oroszkő és Petra. A barlangmonostor (hivatalosan perjelség) védőszentje Szent Miklós püspök volt, aki mint patrónus leggyakrabban a vízközeli települések esetében fordul elő (pl.: Fertőszentmiklós, Gyergyószentmiklós, Liptószentmiklós). A Tihanyi-félszigeten így nyugati (bencés) és keleti szerzetesek éltek együtt: találkozóhely volt Kelet és Nyugat között. A barlangmonostor a XIV. század közepe táján néptelenedett el. Az üregek kutatásával sokan és sokszor foglalkoztak. 1913-ban kényelmes feljáró utat készítettek hozzájuk. 1984-ben régészeti és geológiai feltárást végeztek, melynek során több csontváz is előkerült. 1994-ben a sziklafalat és a még meglevő cellákat stabilizálták. Jelenleg már csak 3 épen megmaradt üregről szólnak a leírások. A barátlakások a kikötőből közelíthető meg, tábla is jelzi a helyes irányt. Az első helyiség a legfontosabb, itt egy megemelt szentélyt és egy kőoltárt is találunk, továbbá egy sírhely maradványát.

Tihany nemcsak a Balaton, de Magyarország gyöngyszeme is, az 1960-as évek óta hazai és külföldi turisták által szívesen látogatott hely.

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (2 szavazat)