Sopron – a hűség és a szabadság városa!

Sopron a középkorban az ország hét legfontosabb szabad királyi városának, majd koronázóvárosának egyike. Történelmi városmagja a 17. századtól csaknem megbontatlan egységként őrződött meg. Neve a magyar és az európai történelem lapjaira is felkerült. A Tűztorony és a Lövérek, ez a két látnivaló, amelyeket nem szabad kihagyni, ha ebbe a hangulatos városba érkezünk.

A múzeumok és gyűjtemények értékes kiállítási anyagai teljes körű képet adnak Sopron történelmi emlékeiről, egykori életéről, gazdag kultúrájáról és élénk művészeti életéről.

A Soproni Múzeum helyi idegenvezetőkkel együttműködve nagyszerű múzeumi programokat kínál, melyekre érdemes időpontot foglalni a Sopronba látogatóknak, kiránduló csoportoknak.

Sopron, a magyar Liszt-város

A túra során ellátogathatunk a Soproni Múzeum helytörténeti kiállításába, mely Liszt gyermekkori zongoráját őrzi.

A belváros ódon utcáin sétálva a kapualjakban számos helyen díszes, kőkeretes ülőfülkesorokat pillanthatnak meg. Ezekben a gótikus falfülkékben kortyolgatták a vendégek a város teljes jogú polgárai által termelt ízletes fehérborokat. A középkorban ugyanis a városi polgár joga volt a helyi/termelői borkimérés. Innen eredeztethető a hagyomány Sopronban, hogy a pince nem a szőlőbirtokon, hanem a bortermelő háza alatt található. Később a fallal körülvett külvárosokban élő gazdapolgárok házaiban sem volt ez másképp, akik szintén saját borukat értékesítették a portájukon (Buschenschank).

Várkerület

A Várkerület a város belső hármas várfalának a külső ívén, a várárok peremén jött létre és a XII. századtól piac és vásárok helyszíneként szolgált. Az egykori várárok szintjén napjainkban a Várfalsétány vezet, ahol megismerhetjük a városfal történetét a római kortól kezdve. A középkortól a Várkerület volt a város kereskedelmi ütőere. Szénapiac - Várkerület Széchenyi tér felőli része, Ógabona tér - a Várkerületet nyugatról határoló gabonapiac, középső részén pedig vendégfogadók sorakoztak (Fogadószer), számos hírességet vendégül látva, mint például Zrínyi Miklós költő és hadvezér, Joseph Haydn, Liszt Ferenc és ifj. Johann Strauss.

Sopron városának első díszpolgára Széchenyi István volt, aki 1835-ben kapta meg ezt a kitüntető címet. Szobra 1897 óta áll a téren.

Lövérek

IV. Béla idején a területen élt íjászokra utal a név vagy a bajor eredetű Löwer (jelentése határdomb) szó átalakulása. A parkerdő kirándulóhelyei közül a legismertebb és leglátogatottabb a város második jelképévé vált Károly-kilátó és környéke. Sopron egyetlen kőkilátója 23 méter magasan emelkedik a város fölé.

Tűztorony – Sopron népszerű jelképe

Kevés ember van, aki ne ismerné az ország legismertebb műemlékét, amelynek kilátóteréből csodaszép kilátás nyílik a városra.

A Tűztoronybarokk hagymakupolája a kétfejű sassal 58 méter magasra emelkedik, így a város több pontjáról is jól látható. Hozzávetőleg 200 csigalépcsőjének megmászása után, körerkélyéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra és a Sopront körülölelő Lövérekre - tiszta időben akár az Alpok közeli hegyvonulatai is jól láthatóak. A római falmaradványokra épült várostorony mai alakját, barokk körerkélyét és sisakját az 1676-os tűzvész után nyerte el, mely során az egykori torony teljesen leégett. A torony őreinek sokrétű feladatuk volt: figyelve a vidéket, éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték a tűzfészek irányát. A város lakóinak figyelmét felhívták az idegen katonák, idegen bort szállító szekerek közeledtére. A muzsikáláshoz is érteniük kellett, mert a városi tanáccsal kötött szerződésük szerint esküvőkön, temetéseken vagy városi mulatságokban ők szolgáltatták a zenét. A soproniakat az idő múlására trombitaszóval, a körerkélyről, negyedóránként figyelmeztették, a XVI. századtól pedig a toronyórát is kezelték. A Tűztorony tetején látható kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonóra királyné ajándéka az 1622. évi országgyűlés és királyné koronázás emlékére. Végleges helyére, a torony tetejére, csak a tűzvész után a Lipót császár névnapjára rendezett ünnepségek során került, ekkor szólalt meg újra a megjavított óra is.

A torony a hűség jelképe is: az 1921. december 14-i népszavazáson Sopron és nyolc község a Magyarországhoz való tartozás mellett döntött. Ennek emlékére készült 1928-ban a barokkos kapukeret Hikisch Rezső tervei alapján. A felette elhelyezett szoborcsoport - Hungária maga köré gyűjti a város hűséges lakóit - Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása. A meghatározó nap emlékére Hűségkapunak nevezik, rajta az írás: „A nemzet Sopronnak”, s a kapu feletti városcímerbe bekerült a Civitas Fidelissima felirat. 2001-ben pedig a kormány a hűség napjává nyilvánította december 14-ét.

Petőfi Színház – az ország első kőszínháza

A 17,5 x 17,5 méteres nézőteret három emeletes páholysor, első emeleti erkély és karzat tagolja, eredetileg 900 férőhellyel. A páholyokat a szokásos rabicfalak helyett plüssfüggönyök választották el, színüket a belső tér átgondolt koncepciója határozta meg, amely a szokásos fehér-arany-bordó helyett a homokszín és a rozsdabarna felfelé világosodó kombinációjára épült. A mennyezetről a Veszprémben is alkalmazott üvegcsillárok tökéletesített változatai lógtak. A rossz állapotban lévő épületet korábban többször is felújították.

A sokoldalú város számos műemléket, szobrot és templomot is rejt magában. Nem beszélve arról, hogy a kulturális élete is igen sokszínű: évente itt rendezik meg a híres VOLT fesztivált is.

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (1 szavazat)