KERO színházi 20 éve sikerekkel és nehézségekkel!

A Rómeó és Júlia minden bizonnyal a világ legismertebb szerelmi története. Mozart a világ legismertebb „csodagyereke”. A 2019-es tűzvészben csaknem leégett párizsi Notre-Dame a világ legismertebb temploma…KERO, azaz Kerényi Miklós Gábor pedig igen népszerű és elismert rendező, a botrányoktól függetlenül a legjobb teátrummá tette az Operettszínházat. Számos műfajban pedig remek előadásokat – a fentieken kívül – köszönhetünk neki. Könyve – színes archív és előadásfotókkal illusztrálva - minden színház-, musical-, opera- és operettrajongónak hasznos és kötelező olvasmány!

Rómeó 500! majd múlt és jelen

A Kalandszínház – ahogy a szerző is megjegyzi – 13 éve működik, a könyv az 500. Rómeó és Júlia előadással (egy hatalmas ünnepi torta képével) indít, majd bepillantást kaphatunk a múltba és számos információt KERO-ról. Megtudhatjuk azt, hogy a Fantom musicalt majdnem az Operettszínház mutatta be, erős volt a verseny és reménykedett a vezetés abban, hogy a sikeres Miss Saigon után ez a darab is az övék lesz, sajnos a Madách Színház „nyerte” meg a csatát. Musicalsikerek így is voltak az Operettben 2011-ben: Pillangókisasszony, Elisabeth, Funny Girl, illetve 2002-ben a Mozart! .

Természetesen a kötet legtöbb fejezete a sikeres Rómeó és Júlia musicalről – kulisszatitkok, háttéremberek és előkészületek - szól, beleértve a Szegedi Szabadtéri Játékok, valamint a Sportaréna-beli különleges előadást, amely a tervek szerint hamarosan folytatódik.

2017-ben pedig jött a Notre Dame-i toronyőr, amelyet Szegeden is bemutattak, és ne feledjük el, hogy a ma oly sokoldalú Veréb Tamás itt mutatta meg, hogy később oda kell figyelni rá! A darabot a hazai kritika is méltatta, annak ellenére, hogy nem könnyű előadásról van szó.

Kerényi Miklós Gábor rendező operettszínházi pályafutása során arra törekedett, hogy komoly drámai tartalommal bíró zenés darabokkal ragadja meg a közönség érdeklődését. Musicalrendezőként a Szegedi Szabadtéri Játékokon a nevéhez fűződnek a legtöbbet játszott zenés előadások: ötvennél több alkalommal mutatták be az általa színpadra állított, nemzetközileg is ismert nagyformátumú musicaleket (Miss Saigon, Elisabeth, Rómeó és Júlia, Rudolf, Szentivánéji álom). Pályáján kiemelt jelentőségűek a kortárs művek – operák és musicalek egyaránt. Kossuth-díját részben a mai magyar operakultúra megismertetéséért és népszerűsítéséért kapta. A munkák során sok esetben a mű szerkezetének kialakításában is szerepet vállalt, mint szövegíró, dramaturg. Olyan szerzőkkel működött együtt ősbemutatóikon, mint Demény Attila, Márta István, Bozay Attila, Balassa Sándor, Petrovics Emil, Szokolay Sándor, Madarász Iván, Várkonyi Mátyás, Kocsák Tibor, Jávori Ferenc és Szakcsi Lakatos Béla. Jelenleg ő a külföldön legtöbbet foglalkoztatott magyar rendező.

Az Átriumban sikerrel futott a Gyilkos ballada rendezése és a Pintér Tibor neve alatt futó Lovasszínházbeli Demjén musical. A 20 év sikerei mellett a botrányokról is őszintén mesél a szerző. Egy azonban biztos a Budapesti Operettszínház soha nem lesz már olyan sikeres, mint a KERO-korszakban.