könyv

Megmozgatja az olvasóközönséget a rendhagyó könyv, amely a Trianon 102. évfordulójára jelent meg. Szokatlan történelmi sci-fijében a szerző, J. P. Drummer igyekszik ellenpontozni a Trianon jelentette tragédiát. A regényben egy csapat katona korunkbeli haditechnikával felszerelkezve utazik vissza a múltba, a magyar történelem sorsfordító, tragikus pontjára – jóval Trianon előtt –, hogy ott katonai csapást mérve az eseményeknek teljesen új irányt szabjanak – olyat, amelyben Trianon soha nem történik meg.

Pedig Angela és két fia, Peti és Ákos történetét az élet írta, amely számukra tele volt és van küzdelmekkel és kihívásokkal. Az 50-es éveiben járó tanárnő a Máltán, balesetben elhunyt fia és volt férje halála után eldöntötte, hogy Magyarországról – egy jobb élet reményében – mennie kell. A könyvben leírtak bárhol és bárkivel megtörténhetnek, illetve talán segítséget is nyújthatnak hasonló problémákkal szembesülő, kivándorolt honfitársainknak.

A HVG online-on megjelent videósorozat alapján készült 300 oldalas életrajzi és riportkötetben Gálvölgyi maga anekdotázik a színházi élményeiről, szinkron- és tévés szerepeiről, a haknikról, az egykor volt nagy pályatársakról és a méltatlanul elfeledett epizódszereplőkről. Mesél a színészélet buktatóiról és szakmai barátságokról, csakúgy, mint az emlékezetesebb sértődésekről, vitákról. A könyv végén – a színházi kalauz fejezetben – pedig megismerhetjük, hogy kikért rajongott vagy kit tekintett példaképének régebben.

Shuri szerethető karaktere már kapott némi bemutatást a Fekete Párduc moziban, a regényben viszont ő az abszolút főszereplő! A lány a Fekete Párduc, T'Challa kishúga. Rendkívül tehetséges fegyvertervező, a tudomány és a technika specialistája. Rangját tekintve pedig hercegnő. Mindemellett lázadó tini is, aki azt szeretné, hogy végre komolyan vegyék és bevonják a családi beszélgetésekbe. Ebben a kalandos történetben úgy tűnik, hogy ő lesz az egyetlen, aki megmentheti Wakandát.

Shannon Kohl egyetemista lány rejtélyes eltűnése megrázza a várost, s családja minden erővel azon dolgozik, hogy megtalálják elveszett lányukat. Azonban három év bizonytalanság és elkeseredettség után a nyomozók a lány megégett holttestére bukkannak egy elhagyatott sikátorban. A hosszan tartó nyomozás során többen is gyanúba keverednek, eközben pedig egy másik szálon egy széthullani készülő család képe követhető végig. Mégis ki, és milyen okból bánthatta a lányt?

A The New York Times két népszerű újságírója a színfalak mögé kalauzolja a kíváncsi olvasót, hogy képet adjon arról, hogyan lett az egyik meghatározó szereplője világunknak a Facebook. Az IT-szakemberek felsőbb utasításra kereskednek a személyes adatainkkal és történjen bármi az a legfontosabb, hogy a kapcsolati háló tovább gyarapodjon pénz nem számít alapon, hiszen ebből jön a még több bevétel. Igaz történet 368 oldalon!

A disztópikus regények arra késztethetik az olvasókat, hogy másképp gondolkodjanak a jelenlegi társadalmi és politikai környezetről, és bizonyos esetekben cselekvésre is ösztönözhetnek. Ez a könyv a jövő Magyarországába kalauzolja olvasóját. A nemzeti oldal a budai várból irányítja az Európától elszigetelődött országot a keleti diktatúrákkal szövetségben. A cselekmény egy titkos génlabor koordinátáinak megszerzése körül bonyolódik, egy önkéntelen forradalom azonban átírja az eredeti terveket.

Görögh Attila kiadványa, egy „hibátlan popkulturális útikalauz”, egy rock ’n’ roll útinapló, végig haladva Amerikán, a legendás 66-os úton. A könyv egy megvalósult álom élményekkel és kalandokkal teli lenyomata.

Szujó Zoltánt 18 év, megszámlálhatatlan személyes emlék, és megannyi szédületes utazás köti a száguldó cirkuszhoz. A F1 magyar hangja, - aki ott volt Michael Schumacher visszavonulásánál, aki egyedüliként ülhetett Ralf Schumacher kórházi ágyánál. 18-ból 11 évet töltött utazó riporterként a Forma-1 világában és további közel 8 éven át kommentálta a futamokat. Neve és élete szinte összefonódott a F1-gyel. Könyvéhez a Forma-1 ura, Bernie Ecclestone írt személyes hangvételű bevezetőt.

Az emberek általában „melegnek” vagy „homoszexuálisnak” nevezik magukat, amikor úgy találják, hogy érzelmileg és szexuálisan kizárólag a saját nemükhöz vonzódnak. A meleg nő „leszbikusnak” mondja magát. Azok, akik szexuálisan vonzódnak két vagy több nemhez, gyakran „bi”/„biszexuális” vagy „pán”/„panszexuális” néven írják le magukat. Ebben a kicsit későn érkező riportkönyvben (manapság az online térben minden megtalálható) több korábban tabutémát is boncolgat a szerző, csaknem 400 oldalon.