Lilienn -Építészből lett énekesnő a fantasztikus hangú fiatal tehetség

Rabie Lili, azaz művésznevén Lilienn pályafutása meglepő módon a vizuális művészetekkel kezdődött. Az talán már kevésbé meglepő, hogy mint sokaknál, nála is a családi háttér szolgáltatta az inspirációt, hogy ezen a területen induljon el. Kalandos életéről kérdeztük és természetesen jövőbeni terveiről!

A családodban ki volt muzsikus, illetve ki inspirált?
Igaz az, hogy művészcsaládból származom, de a szülői háttér alapvetően a vizuális művészeti vonalon inspirált és indított útnak, így már középiskolában (animáció szakon) és az egyetemen is (építőművész szakon) ebbe az irányba orientálódtam. Gyerekkoromban persze azért álmodtam sokszor arról, hogy énekesnő leszek, és az első igazi impulzusokat a Kisképző tanáraiból álló zenekar végre meg is hozta, amelyhez – mintha a legtermészetesebb dolog lenne a világon – csatlakoztam, és egy annyira izgalmas, jammelős, délutáni kikapcsolódásként szinte részéve vált a zenélgetés a középiskolás éveimnek. Feltöltött energiával, és elindított bennem valamit, igen, nekem ezt csinálnom kell, mert hatalmas örömöt jelent számomra, összehoz embereket és együtt örülünk. Azóta is hálás vagyok volt tanáraimnak, hogy ilyen módon teret adtak, hogy a kezdeti zenei szárnypróbálgatásaimat támogatóan egyengették és segítettek kibontakoztatni.

Miért pont az építészetet választottad annak idején? Mi fogott meg benne?
Bármennyire is elkezdett dübörögni bennem a zenélés iránti vágy, a középiskolai tanulmányaim és a családi hátterem is az iparművészet irányába kalauzoltak. A nagy „választás” idején szóba jött a grafika, a formatervezés, de végül az építészet mellett tettem le a voksomat. Ez azért is bizonyult számomra a legizgalmasabbnak mindközül, mert egy igen összetett, gyakorlati szak, amely magába foglalja a többi vizuális művészeti irányt, kell hozzá egyfajta finom grafikusi érzék és formatervezői látásmód, teret engedve a képzelet szabadságának és emellett a precíz gondolkodást igénylő tervezés, mérés, szerkesztés is szervesen hozzátartozik. A kétféle gondolkodás pedig az agy mindkét féltekét egyaránt stimulálja, balanszba hozza. Imádtam az épületeket, konstrukciókat, mindent, ami belülről járható, új teret nyit meg, titkokat tár fel. Mindemellett hatással volt rám bátyám is, aki szintén építészetet tanult és azóta is a szakmában dolgozik. Mindig örömmel és érdeklődéssel követtem végig az ő tevékenységét. Így nem sokat hezitáltam, amikor döntenem kellett.

Mikor volt az élesváltás azaz a zene? Hogyan kerültél kapcsolatba Kónyai Tiborral?
Éles váltás nem volt! Már az egyetem első évében ott volt bennem a szomj, hogy a zenével is komolyan foglalkozhassak. Így az építészeti tanulmányokkal párhuzamosan és egyre komolyabban, egyre gyakrabban jártam énekelni, és kezdtem dolgozni azon, hogy majd egyszer előadóművész, színpadi énekes legyek. Sopronba érkezésemkor a kampusz feltérképezése után azonnal nekivágtam a helyi zeneiskola és a zenei élet felkutatásának is, és végül rátaláltam Sopron leghíresebb zongoraművészére, Kónyai Tiborra, aki először mesteremként, majd zenei duótársaként nyújtott számra betekintést a jazz színes és széles világába és nyitotta meg a zenei működésem újabb és komolyabb fejezetét. S a kis örömteli duónkkal a helyi klubokból, kávézókból eljutottunk a főváros impozáns jazzklubjain keresztül, Bécs, Pozsony, Koppenhága irányvonalban egészen Los Angelesig.

A zene és az építészet. Hogy éppen melyiknek van nagyobb hangsúlya az életemben? Az több mindentől is függ. Az építőművész diploma megszerzése után már nagyon vágytam arra, hogy teljes bedobással, százszázalékosan a zene felé forduljak. Így is történt, s a zenét illetően egy nagyon intenzív és inspiratív időszak vette kezdetét az életemben. Most pedig, pár év elteltével, újra hangsúlyt kapott az építészet, és e belső késztetés folytán újra a szakmában dolgozom.

Nagyon sok izgalmas stílusban kipróbáltad már magad, mégis melyik műfaj áll hozzád igazán közel?
Számomra a zenélés nem arról szól, hogy kiválasztok egy stílust és ott ragadok… Felfedező alkat vagyok, kísérletező típus, aki szeret játszani, megismerni, összerakni, vegyíteni, átformálni, ahogy az ösztönök és a képzelet visz; olyan érzés ez, mint amikor félelem nélkül táncolunk a jégen korcsolyával a lábunkon. Fontosnak tartom, hogy sokféle stílusú zenéből nyerjek inspirációt. De a vezérfonal mégis megmarad a jazz, ahonnan elindultam, innen teszem a kitekintést, és ide térek vissza, de már másképpen, egy „kalandos út” után. Mostanság viszont már az r’nb és neosoul hatások is felerősödtek bennem és ezekkel rezegtetem meg a jazzt és mást.

Egy koncert kapcsán hogyan döntitek el, hogy ki legyen a vendég? Kivel dolgoztok gyakran?
3 év közös munka után Kónyai Tibor művészúrral kitaláltunk egy olyan koncertsorozatot, amely arról szól, hogy minden alkalommal vendégül hívunk egy számunkra különleges és inspiratív zenészt a magyar jazz élet neves képviselői közül. A trióvá bővült duónk által pedig még izgalmasabb színek és ízek, érzések és hangulatok áradnak a színpadról és örvendeztetik meg a közönséget. Olyan előadóművészeket hívtunk el, akik számunkra is példaértékűek, akiknek munkája inspirál minket, és érezzük, hogy együtt valami igazán jót fogunk létrehozni. A vendégművész is megmarad önmaga, én is maradok Lilienn és az elegyedésből létre jön egy új történet, egy új zenei perspektíva. Ennek a koncertsorozatnak a keretében volt már a vendégünk Fábián Juli, Micheller Myrtill, Váczi Eszter, Malek Andrea énekesnők, Juhász Gábor és Gyárfás István gitárművészek, továbbá Barabás Lőrinc, Kollmann Gábor, Tóth Viktor, Lakatos Pecek Krisztián és Lakatos Pecek András kiváló zenészek.

Hol láthatunk illetve hallhatunk a közeljövőben és mik a távlati tervek?
Lilienn & Kónyai Tibor duó formációmmal legközelebb május 7-én lépünk fel a Budapest Jazz Clubban. Április 21-én Budapesten, a Lápmás nevű szórakozóhelyen viszont egy teljesen új jazz formációmmal, Lakatos Adorjánnal és Katona Józseffel fogok bemutatkozni. Ami pedig a távlati terveket illeti, szeretnék továbbra is koncertezni külföldön, mert amit a legjobban szeretek, zenével utazni, utazva zenélni a nagyvilágban.

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (4 szavazat)