Kishúg, Meinl, Vic Firth és Quartett

A kulturcafe.hu interjúalanya ezúttal Borlai Gergő, aki - bár még csak harmincas éveinek elejét tapossa -, elnyerte a „Magyarország legkiválóbb dobosa” címet a szakmától és a közönségtől egyaránt. A cikkben beszámol legújabb élményeiről, elárulja terveit és egyetért azzal a felvetéssel, hogy a fúziós zenében van a jövő :)

Ismét szétváltak útjaitok Kaltenecker Zsolttal. A European Mantrával adtatok egy „visszatérő” koncertet, de azóta nem hallani rólatok.

Szerintem vállalható, hogy az embernek időnként máshoz van kedve. Kaltival sokféle stílusú, igen karakteres zenét csináltunk az elmúlt 5-6 évben, így nem baj, ha megint pihenünk. Biztos vagyok benne, hogy dolgozunk még együtt. Nagyon jónak tartom a vele való alkotást. A Mantra pedig most áll. Kell még idő, hogy megint 100%-on tudjam – tudjuk - csinálni. Azt a zenekart képtelenség félgőzzel képviselni, de a hiánya előbb-utóbb győzni fog és akkor majd elkezdjük a munkát.

Kishúg néven új formációt hoztatok létre Szalóki Ágival…

A Kishúg egy project. Ági gyönyörű hangja rendkívül inspiráló és azt gondolom, hogy izgalmas ezt a hangot összeereszteni a saját zenei világommal, ami nem igazán egyeztethető össze azzal, amit Ági egyébként csinál. Egy elég erős anyagot hoztunk létre, ami szerintem igen karakteres a hazai zenei palettán.

Rengeteg fajta zenekarban játszottál, és koncerteztél is. Milyen így, hogy közös zenekar, közös számok, mégis egy énekesnővel vagy a színpadon, akit egész máshonnan ismert eddig a közönség…

Bizonyos szempontból nehéz, hiszen Ági is, én is elég erős karakterek vagyunk saját, személyes karrierrel, melyet mindketten elég széles terjedelemben képviselünk. Ugyanakkor mégiscsak zenéről beszélünk, ami mindig orvosolja a munkafolyamat nehezebb fázisait.

A Ladányi Andreával közös projectnek lesz folytatása?

Andrea egy elképesztően kreatív művész, mindig kitalál valami zseniálisat. A Gasztrobalett című előadás volt a BL-nek (Borlai-Ladányi) egy tulajdonképpeni folytatása, de ősszel lesz egy új bemutató Stravinsky zenéjére alapozva, ami szintén bizonyos értelemben ezen a vonalon készül. A BL eredeti verziójának update-je később lesz. Nem egyszerű feladat, hiszen ez az előadás nagyon kerek és a maga nemében teljesen ki lett aknázva művészileg, de már sok ötletet feljegyeztünk, amelyek által méltó módon lehet csinálni egy BL 2-t.

Szakcsi Lakatos Béla mondta nekem legutóbb, hogy ma már szinte kizárólag a fúzióban van lehetőség a zene terén. A jazzben és a komolyzenében már mindent eljátszottak, a népzene adott, s csak a pop az egyedüli műfaj, ahol még vannak lehetőségek. Mit gondolsz erről?

Persze, mindenki fuzionál, amivel szerintem jelenleg semmi baj sincs. A popzenében én úgy látom, mintha megint visszatérnének a dalok. Főleg a pop-rock műfajban. A szintetikusabb popzenékben pedig még mindig a hangszerelés az, ami meghatározza a dalokat. Persze a popzene is egyre bátrabban fuzionál, aminek olykor zseniális eredményei vannak. De például a European Mantra is műfajt teremtett itthon a sokrétű fúziójával. Még a világban sem hallottam olyat, ahol egy zenekar fuzionálta volna a metált, a bebopot, a free jazz-t, a funkot, a popot és a progresszív rockot a kortárs zenével. Ez új volt és talán ma is az.

Arról hallani, hogy újból dobolsz a Neck Sprain zenekarban…

Mégsem jött össze a dolog, mert képtelenség időben egyeztetni, és teljesen érthető módon nekik egy állandó, mindig ráérő emberre van szükségük, hiszen ők is dolgozni szeretnének.

Mit jelent számodra a kemény stílusban való dobolás? Nem hiányzik?

Nagyon szeretem a hardcore-t, nagyon jó érzés játszani. Ha majd játszunk a Mantrával, nem kímélem magam e téren.

Nemrég értél haza a Meinl Drum Fesztiválról. Hogyan lettél Meinl-endorser?

A Meinl-nel való kapcsolat óriási dolog az életemben. Egyrészt a cég zseniális, a cintányérok zseniálisak, a munkamorál lenyűgöző. Norbert Saemann hívott meg még tavaly a Musik Messe után a 2010-es Meinl Drum Fesztiválra, amit én nyitottam meg június 26-án. Lenyűgöző volt játszani ennek a közönségnek és a dobos világ sajtójának. Felejthetetlen élmény volt együtt lenni ezzel a csapattal. Thomas Lang személyében egy egészen kivételes embert ismertem meg. De a többiek is hihetetlen emberek. Adtam egy másfél órás interjút a Sticks magazinnak, ami majd szeptemberben jelenik meg. Jó volt ezekkel a világi emberekkel eltölteni három napot.

Majd pedig a Vic Firth dobverőgyártó cég is megkeresett…

A Vic Firth májusban keresett meg, hogy lennék-e a nemzetközi endorserük. Természetesen igent mondtam. Azóta megköttetett a szerződés és a dobverők fantasztikusak. De hát az ember ezt is várja el a világ legjobb dobverőgyárától.

A közeljövőben hol találkozhatunk és hallhatunk rólad?

Szeptemberben kezdjük a Kishúg lemezt, amit nagyon várok és nagyon jóra szeretném csinálni. Szintén nagyon várom a Ladányi Andrea Társulat őszi bemutatóját. Szeptember 27-én lesz a Művészetek Palotájában a saját nevem alatt egy úgymond Divided koncert. Nguyen Lee, Hadrien Feraud, Oláh Tzumo Áprád, Tátrai Tibor, Dresch Mihály és Ladányi Andrea lesznek a társaim. Újdonság még az életemben a Tóth Evelinnel való találkozás. Lantos Zoli barátom hívott el egy Evelinnel való közös koncertre, ami egy életre meghatározó élmény lett. Lesz folytatása a dolognak, nagyon kreatívan tudunk együtt dolgozni. Evelin egy zseni. Oláh Tzumo Árpi barátommal csináljuk az Electronic Dreams nevű zenekart 6 éve, ami szívügyünk. Képviseljük továbbra is Joe Zawinul és a szabad zene szellemét.

Csinálok egy új zenekart a saját nevem alatt. Quartett lesz ez is, de bőgővel, gitárral, szaxofonnal. A nyáron kezdjük a munkát. Elég régóta gondolkoztam már ezen és most formába öntöm. Persze ez is bizonyos értelemben fúziós zene lesz. :-)

[stanley]

Site: http://www.borlaigergo.hu